Tihanyról
Tihany története
A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952- ben – Magyarországon elsőként – tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt.
A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói. Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsosorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.
Forrás: http://tihany.hu/index.php/hu/latnivalok/tihany-tortenete
Levendula ház
A Levendula Ház Látogatóközpont minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be a Tihanyi-félszigetet. A vulkánok egykor dühöngő világát, s a később megszelídült táj harmóniáját. A tihanyi emberek és a természet évszázados együttélését, s ennek emblematikus kultúráját, a levendulatermesztést.
A Balaton – felvidéki Nemzeti Park honlapja +
A Levendula Ház Látogatóközpont honlapja +
Remetetelep (Barátlakások)
Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. – XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlõtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sõt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptõl nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.
Apáti templomrom
A tihanyi-félszigeten hajdan három településből a kettő Árpád-kori község – Újlak és Apáti – a török időkben elpusztult,helyüket és emléküket egy-egy templomrom őrzi. Az apáti templomrom a félsziget északi bejáratánál található, a XII. – XIII. sz.-ban épült, felújított állapotban megtekinthető.
Akasztó-domb
A hegy neve onnan ered, hogy Zsigmond király 1714-ben pallosjogot adományozott az apátságnak gonosztevõk elfogására, elítélésére és kivégeztetésére. A bitófát ezen a helyen állították fel.
Az Akasztó-dombhoz kötõdik a csak Tihanyban ûzött halfogási mód a “látott hal”, a garda halászata. A hegytetõrõl a halászkompánia egy-egy tagja, a “hegyenjáró” figyelte a garda csapat vonulását, s jelzéseivel innen irányította a vízen várakozó hálóvetésre kész társait.
Nyársas-hegy
Az egykori középkori vár alatt lévő Nyársas-hegy nevét onnan kapta, hogy a vár katonái itt húzták karóba – nyársalták fel – a magyar lányokat rabló, parasztokat sanyargató törököket.
Kikötő
A Pisky sétányról megcsodálható a Balaton legszebb kikötője, a Káli Nagy Dezső tervei által 1909-1911 között épült karcsú ívű móló.
A templom és környéke
A keresztény uralkodók jogszokásának megfelelõen 1055-ben I. András király monostort és családi temetkezõhelyet alapított Tihanyban. A monostori élet az 1500-as évek közepén szûnt meg, mivel a monostor helyén a törökök elleni védekezésül végvárat építettek, amit a törökök soha nem foglaltak el. A kuruc idõkben lerombolt vár helyérõl, alaprajzáról részletes leírás nincs, a Visszhang-domb és a templom közötti sétány õrzi Pisky István várkapitány nevét. A monostor és az apátsági birtokok 1716-ban kerültek a Pannonhalmi Fõapátsághoz, a mai monostor együttes építése 1754-re fejezõdött be.
Visszhang
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este ma is hűségesen ismétli szavainkat.
Kálvária
1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb XX. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, háttérben pedig gejzírites mészkőtömbökből épített “hármas halom” és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták.
Újlaki templomrom
A félsziget déli csúcsánál, révhez közeli egykori révészfalu emlékét őrzi a templomrom, az egyenes záródású szentély fala ma is áll.
Halomsírok
Az Óvár déli lejtőjén – az autóparkoló helyén és a környékén – a földvár fejedelmeinek sírjai fölé mészkőből és földből több méter magas halmot emeltek. A halomsírok egy részét az 1970-es évek elején feltárták, a hamvasztásos sírokban agyagedények cserepeit,bronz ékszermaradványokat és megszenesedett búzaszemeket találtak.
Óvár
Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsáncrendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. Ez a Balaton-vidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Háborús körülmények között a környék népének biztos menedékhelye, s egyben fejedelmi székhelye is volt.
Forrás: http://tihany.hu/index.php/hu/latnivalok/latnivalok-inner